KIFÜ-Niif Dunaújvárosi Regionális Központ

A Nemzeti Információs Infrastruktúra Fejlesztési (NIIF) Program a magyarországi kutatói hálózat fejlesztésének és működtetésének feladatát látja el. A program által üzemeltetett IP adathálózat a HBONE. A HBONE-t a budapesti helyszíneken és vidéki intézményekben telepített regionális központok eszközei és a közöttük megvalósított nagysebességű hálózati kapcsolatok alkotják. A HBONE közvetlen kijárattal rendelkezik az európai kutatói hálózathoz (GEANT).
A dunaújvárosi kapcsolat sávszélessége mindkét irányban 1 Gbps, kihasználva a hálózat gyűrű topológiáját a kapcsolat tartalékolt.

 

A Dunaújvárosi Regionális központ feladata

- a telepített HBONE hálózati eszközök felügyelete
- kapcsolat fenntartása a HBONE menedzsmenttel
- az NIIF alkalmazói projektjeiben való részvétel koordinálása
- az NIIF Distributed Storage and Cloude infrastruktúra helyi berendezéseinek felügyelete
 
A HBONE+ projekt eredményeképpen a Dunaújváros része a HBONE topológiában kialakított DWDM központoknak.

 

A Dunaújvárosi Regionális Központ kapcsolatai

Budapest, NIIF központ (VH) - Dunaújváros elsődleges kapcsolati irány
Dunaújváros - Kecskemét transzport irány, vagy másodlagos kapcsolati irány
Elosztott nagy kapacitású adattároló infrastruktúra hálózata
Akadémiai HPC infrastruktúra hálózata

 

Elosztott, nagykapacitású adattároló infrastruktúra Magyarországon

A KIFÜ-NIIFI által végrehajtott HBONE+ elnevezésű projekt egyik fontos célkitűzése egy 60mFt értékű, 0.5Pbyte kapacitású elosztott adattárolási infrastruktúra felépítése, amely egyaránt használható tudományos számítások eredményeinek, könyvtári digitális archívumok, vagy távoli adatmentések tárolására.
Részben a földrajzi tartalékoltság érdekében, részben a fenntartható üzemeltethetőség végett az infrastruktúra elemeit két regionális központban helyeztük el: az összkapacitás fele a Dunaújvárosi Egyetemre (akkori Főiskolára) került, másik fele pedig Sopronba, a Nyugat-magyarországi Egyetemre. A két alrendszert a HBONE adathálózaton keresztül kötjük össze egymással, illetve a rendszer automatikus menedzsmentjét végző kiszolgáló infrastruktúrával.
Az adattároló rendszert költséghatékony komponensek felhasználásával terveztük, amelynek egyik alappillére az iSCSI technológia használata. E technológia adattároló hálózatok összekötésére használható, amelynek lényege az, hogy a korábban a szervergép és a lokális diszk-vezérlő közötti kommunikációt biztosító SCSI parancsokat becsomagoljuk IP-csomagokba, és azokat IP-alapú adathálózatokon keresztül továbbítjuk. Ezáltal a "szervergép" és annak "perifériája" nagyobb földrajzi távolságra is kerülhet egymástól, feltételezve egy jó minőségű, nagy sávszélességű és aránylag kis késleltetésű hálózati összeköttetést.


A tervezés másik fontos szempontja a költséghatékony diszk technológia használata, amelyet a rendkívül olcsó, ugyanakkor a megfelelő storage technológia segítségével megbízhatóvá tehető SATA technológia jelenti. E megoldás segítségével jelenleg igen alacsony költséggel, kb. bruttó 110eFt/Tbyte áron lehet igen nagy megbízhatóságú rendszereket építeni.
A beszerzés előkészítési szakaszában megvizsgáltuk több gyártó több termékét, és a két műszaki szempont, valamint az igen széleskörű parancssoros menedzselhetőség miatt esett a választásunk a Fujitsu Eternus DX80 termékére. E megoldás egy sajátos módszert használ, amely ötletes átmenetet képez az igazi high-end megoldások és a viszonylag szerényebb szolgáltatási szintet képviselő adattárolók között azáltal, hogy ún. nearline-SAS technológiát használ. Ez azt jelenti, hogy az adattároló dobozok SAS diszkek és SAS-interfésszel rendelkező SATA diszkek befogadására egyaránt alkalmas. Mindezek mellett rendelkezik azokkal a szolgáltatásokkal, amelyek elsősorban a magasabb kategóriás megoldásokra jellemzők: kötetmenedzsment, snapshot lehetőség, write cache védelem, stb. Mindemellett a Cisco IOS-re emlékeztető, igen kiterjedt funkcionalitású parancssoros felülettel rendelkezik.
Az Eternus DX80 maximális alapkiszereltségben egy vezérlő-csomópontból, és kilenc darab bővítőből áll, amely így összesen 120 diszk befogadására képes. Egy helyszínen két nagyobb, teljes kiépítésű rendszer található, amely kiegészül még egy kisebb, 20Tbyte kapacitású eszközzel.


Az adattároló eszközök konfigurálását az egyes helyszínekre telepített menedzsment csomópontok segítségével végezzük. E csomópontokon az NIIF Intézet által a TAMOP 4.2.1 projekt keretein belül fejlesztett storage virtualizációs szoftver fut, amely lényege, hogy a legfontosabb konfigurációs műveleteket kivezeti egy általánosított web-szervíz felületre, hogy azok ott a megfelelő (megfelelően szigorú) azonosítás és jogosultság-kezelést követően távolról is elérhetőek legyenek, nemcsak az üzemeltető személyzet, hanem a felhasználók számára is. Elképzeléseink szerint a rendszer felhasználói e szoftverrel tudnak majd tárterületet igényelni, valamint a kapott tárterület paramétereit (pool-ok, RAID-szintek, logikai kötetek, iSCSI végpontok) igényeik szerint, könnyen és egyszerűen beállítani. A szolgáltatást NIIF tagintézmények ingyenesen vehetik majd igénybe.
Az adattároló rendszer Dunaújvárosi Egyetemre kerülésével az itt működő regionális központ tovább növelte jelentőségét az akadémiai szféra ellátását biztosító informatikai infrastruktúra üzemeltetésében. Az által, hogy egy ilyen szolgáltatás Dunaújvárosban üzemel, a hálózati fejlesztések legkorszerűbb elemei kerülnek mindig az egyetemre. Az adattároló kapacitásból természetesen az egyetem is részesül, amit elsősorban a hálózatbiztonság növeléséhez és hálózatüzemeltetés feladataihoz szükséges nagy mennyiségű adat tárolására használ.